A gólarány 158-79 az FTC javára. A 41 hazai meccsből 32-t nyert az FTC, mindössze hármat a DVTK és hatszor megosztoztak a pontokon a csapatok. Először 1925-ben találkoztunk a borsodiakkal. Ekkor a vidék kerületi bajnokai, valamint az első két helyezett, az FTC és az MTK országos bajnoki döntőt játszott, a találkozókat kieséses rendszerben vívták.

A Fradi a DVTK-val kezdett és meglepetésre az esélytelenebb vidékiek 2-2-es döntetlent értek el az Üllői úton. Mivel a hosszabbításban is ugyanez maradt az eredmény, két nap múlva megismételték a mérkőzést. Ekkor nagy csatában, végül a Ferencváros 2-1-re győzött és a mieink jutottak tovább. Góljainkat az első meccsen Nikolsburger és Kelemen szerezték, majd a másodikon Kohut talált be, valamint Chvojka öngólt vétett.

Ezután hosszú-hosszú csend következett diósgyőri részről, legközelebb 1940-ben találkoztunk velük az első osztályban, ekkor már DiMÁVAG-nak hívják őket. 1941 tavaszán meglepetésre rögtön 1-0 arányban legyőzték a Ferencvárost az Üllői úton.

A mieink négy kapufát is lőttek ezen a találkozón! Aztán egy döntetlen következett, majd mielőtt még mumussá vált volna a borsodi alakulat, a Fradi alaposan elpáholta őket. 1942-ben a zöld-fehérek 5-2-re nyertek a DiMÁVAG ellen. A góljainkon Kiss Gy. 2, Sárosi III, Beke, Finta osztoztak meg.

1941 tavasza után rettentő hosszú idő telt el, miután újra a DVTK örülhetett a fővárosban. 1972-ben a Népstadionban fogadtuk a piros-fehéreket, akik 31 év után ismét 1-0-ra győztek. A fénykoruk a hetvenes évek végére, a nyolcvanas évek elejére tehető, amikor is, több döntetlent is elértek az Üllői úton.

Ezt követően hol feljutottak az első osztályba, hol kiestek onnan, így ritkábbakká váltak a Ferencváros – Diósgyőr mérkőzések. Azonban, ha találkoztunk velük, rendre zöld-fehér siker született. 1982 után mindössze egy győzelmet és egy döntetlent értek el Budapesten és bizony egyik mérkőzés sem volt olyan régen. A harmadik és egyben utolsó vereségünk ellenük egy gólgazdag találkozóhoz fűződik, amelyen a Diósgyőr 1998. október 24-én 4-3 arányban győzött.

A Fraditól Szabics kétszer, valamint Bükszegi talált be. (Természtesen 2009-ben az Üllői úton rendeztek egy FTC – DVTK bajnoki mérkőzést, melyen már 3-1-re vezettek a vendégek, amikor félbeszakadt. Miután az MLSZ a pályán elért eredményt eltörölte, és 3-0-val a DVTK javára igazolta, így ez nem számít a hivatalos találkozók közé!)

Ennek fényében legutoljára 2005 októberében vizitált az Üllői úton a DVTK, akkor 1-1-es döntetlen született. Gólunkat Jovánczai szerezte. A Ferencváros legutoljára 2004-ben győzte le az akkor Diósgyőri Borsodi FC néven futó gárdát, méghozzá Tőzsér és Vagner találataival 2-1-re.

Az FTC itthon 1960. november 6-án nyert a legnagyobb arányban a borsodiak ellen, ekkor a mieink a Népstadionban Vilezsál 2, Albert, Rákosi, Orosz góljaival 5-0-ra diadalmaskodtak. Ellenfelünk legnagyobb arányú győzelme, a már említett 4-3 volt. A DVTK elleni hazai találkozóink gólkirálya Albert Flórián 10 találattal, őt Rákosi és Vilezsál követik 6-6 góllal.

A két együttes még nem játszott egymással július 24-én, viszont a Fradi 1921 és 2008 között már 13 alkalommal lépett pályára ezen a napon. Akárcsak egy héttel ezelőtt, július 17-én, most is elmondható, ez az első alkalom, hogy bajnoki meccset játszunk július 24-én. Eddig mindegyik találkozónk nemzetközi volt. A 13 mérkőzés mérlege: 10 győzelem, 2 döntetlen és mindössze 1 vereség. A gólarány 63-20 a Fradi javára.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés