Kis késéssel, negyed nyolc körül kezdtek a fiúk, mindenki teljes munkát tudott végezni, így Lisztes Krisztián és Tóth Bence is, az edzés első részében, a bemelegítés után kis területen játszottak, miközben Kakas László a kapusokat mozgatta meg.

Ekkor indult meg az eső, amely az eddigieknél is kegyetlenebb volt. A játékosokat a műfű miatt ez kevésbé zavarta, s egyértelművé vált, miért van itt műfűre szükség: anélkül aligha lehetne Aalesundban futballozni. “Van azért jó is a műfűben. Nem lesz saras az ember.” – tette hozzá a stáb egyik tagja.

Ezután jöttek a kapura lövések, kapus nélkül, amelyben remekeltek a srácok: Félix például egy három kapufás gólt ért el. Ezután még negyed órát gyakorolták az indításokat, íveléseket, elfutásokat, majd vége is volt az átmozgató programnak.

Egy kilenc fős, még hétfőn indult csoport az edzést egy plexikapu mögül végig szurkolták, amivel láthatóan lenyűgözték a csapat tagjait.

A hazaiak stadionja egy betonelemekből készült, minden feltűnést kerülő pálya, két emelettel – a legtöbben azonnal elfogadták volna a stábból.

Az edzés után, este találkoztunk is velük a városban, ahogy egy Angliából érkezett apa-fia párossal is, sőt, a néhány percre földrajztanárrá visszavedlett Prukner Lászlóval is, aki este tíz fele a vízparton figyelte a éjféli nap aalesundi verzióját. S ha itt nincs is teljes fehér éjszaka, mint a hatvanadik szélességi fok felett (mint pl. Tromsőben), este tizenegykor érdekes a teljes világosságban sétálni. Dragóner Attila, aki a válogatottal Izlandon kétszer is megtapasztalta a jelenséget, elmondta, az alaposan megnehezíti az alvást.

A repülővel érkezett szurkolók ezt megelőzően örömmel figyelték a Videoton kiesését, de már mindenki a mai meccsre hangol.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés